Honlap neveSzlogen kell ide.
Születésem
Pontosan 2000 évvel ezelőtt történt, a végzetes nap, mikro én, Faith, megszülettem. Nem voltak odáig értem, senki sem, már az első napomon tudtam ezt a földön, Egy ártatlan gyermeknek tűntem, mint mindegyik angyal, de nem, én vérbeli gyilkos voltam. Nem tudtam, hogy kerültem e mennybe, de oda kerültem, talán azért, mert apám anyám isten volt. Anyám az akkor alvilág isennő volt, apám meg a legfőbb isten, ezért mindenki kivételezet velem, mindig én voltam a figyelem középpontja, mindig körülöttem forgott a világ. Ezt meguntam. Egy éjjel, fél évesen, pici szárnyaimmal felreppentem és egy kis tört fogtam meg. Apám felé közeledtem, a ört belevájtam a mellkasába. Az nap éjjel, abban a pillanatban életét vesztette. Anyám felriadt, és meglátott engem, a tiszta véres csecsemőt. Addigi szárnyaim hófehérek voltak, de msot befekedettek. Anyám sikító görcsöt kapott, és elrendelte,hogya mint 2 éves leszek, vigyenek le a pokolba, és képezzenek ki a legfőbb istennek. Itt kezdődött az én is véget nem érő történetem[...]
Szép nap virradt,ez volt a születésem 2. évfordulója, ami azt jelentete,hogy elvisznek, le a pokolba, egy Avisequus nevű városba. Én ezt teljesen elfelejtettem, ám ekkor anyám lépett be a szobámba, 2 fegyveres őrrel. Mint mindig kedvesen mosolygott rám, de most meg is szólalt.
-Gyere kicsim. Megyünk vásárolni a kiképzésedhez.-Mosolyogtt ugyan olyan kedvesen, bár tudtam,hogy ez nem igazi mosoly, csak egy álca, mert utált. Ez valamilyen szinten fájt, de én is uáltam, nem udtam mit tenni. Próbáltam megszeretni, és ő is engem,de nem mennt. Mi két külön világban éltünk. De hát mit volt mitt tenni, felöltöztem, és elindultam anyuékkal. Bementünk egy váosba, ami nagyon tetszett. Igaz vagy 4 órát uzatunk, de örültem. Ez a város volt, Voaltilia, ami szintén a pokolban volt. Vettünk új ruháka, egészen 18 éves koromig, aztán fegyvereket meg író eszközöket, mérgeket és különféle bájialokat. Aztán a vége volt a csúcs pont, a háziállat. Nem lehetett akoriban tudni mi vagy ki van a tojásban. NEm akartam választani, de anyám erőltette, így aztán találomra levettem egy tjást a polcról. Azt mondta az árus,hogy még ma este ki fog kelni. Haza tértünk, délutén 6 körül járt az idő. Anyám a kezembe rakta a cuccokat, amiket alig bírtam el, s ott hagyott. A két őr aki velünk tartott a vásárlás során berakott egy úgy nevezet, Aminum Arisolum-ba, ami egy kocsihoz hasonló jármű volt, csak jóval lasabb. NAgyon durván viselkedek, ami nem tetszett, másnapra érkeztünk meg Avisequusba ami bűzlött. A levegőt a halál és a vér szaga járta át, meg még valami, ami számomra még ismeretlen volt, de tetszett, élveztem a szagát.